hirdetés
hirdetés
Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 7
#1
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2023-11-10

Ha egy polimorbid, idős beteg állami kórházba kerül, imádkozni kell, hogy kijöjjön onnan – mondta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a Nagy Magánpraxis napon.

#2
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2022-09-29

A Weborvos információi szerint a kórházi beszállítók nehéz helyzetbe kerültek, hiszen a csordogáló kifizetéseket most teljesen leállíthatják.

#3
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2018-01-15

A kórházellátó egy rakás közpénzt fizetett külsős tanácsadóknak, akik megmondták, hogy ne vegyenek 700 millió forinttal olcsóbb lélegeztetőgépeket, írja a Magyar Narancs.

#4
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2013-08-13

Több tízmilliót költött az elmúlt években az egészségügy átalakításával kapcsolatos tudományos és jogi tanácsadói tevékenységre, gyógyszerpiaci szakmai tanácsadásra és hálózatkutatásra az intézményfenntartó GYEMSZI.

#5
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2010-11-18

Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Intézetének tanára szerint igen. Arra voltunk kíváncsiak, mit gondol az a szakértő, aki eddig csak oktatta, tavasztól viszont már Szócska Miklós kabinetjének külsős tagjaként a gyakorlatban is kipróbálhatja: mit bír ki az elmélet a kormányzati egészségpolitikában. 

#6
Medical Online >> Rovatok >> tudomány
2010-01-12
Ötször annyi amerikai közép- és főiskolás diák szenved szorongástól és egyéb mentálhigiéniai betegségektől, mint az 1930-as évek diákjait sújtó nagy depresszió időszakában.
#7
Medical Tribune V. évf.4. szám
Medical Online
2007-03-01
A hazánkban tanuló mintegy ötezer külföldi hallgató több mint kétharmada orvos, fogorvos és gyógyszerész szakra jár. A negyed évszázados múltra visszatekintő idegen nyelvű orvosképzésben szerzett magyar diplomának ugyanis komoly presztízse van a világban, és az EU összes tagállamában külön vizsga nélkül praktizálhatnak vele az uniós állampolgárok. A színvonalas képzésért harmadannyit kell fizetni, mint például egy amerikai egyetemen. Jó időben volt jó helyen negyed évszázada a magyar orvosképzés. Már ami a fizetős külföldi hallgatók fogadását illeti. Elsőként a Semmelweis Egyetem indított 1983-ban idegen nyelvű képzést: német nyelven, általános orvostudományi karon. Több mint 250-en jelentkeztek, közülük 120-at vettek föl. A nagy érdeklődést többek között az okozta, hogy Németországban létszámstop volt: lényegesen kevesebb hallgató került az ottani orvosi egyetemekre, mint ahányan a gyógyítás mesterségét szerették volna kitanulni, Magyarország viszont plusz férőhelyeket kínált. A helyzet azóta sem változott, sőt az utóbbi három évben már hatszoros a túljelentkezés a Semmelweis Egyetem német nyelvű képzéseire.   Pedig csupán Közép- Kelet-Európában több mint 70 orvosi egyetem próbálja magához csábítani a külföldi, fizetős hallgatókat. Közülük igazi vetélytársnak csak a krakkói, illetve a prágai egyetem tekinthető – mondja Szirmai János, a külföldi diákok „toborzásával” a 80-as évek vége óta foglalkozó College International nemzetközi ügyekért felelős igazgatója. A magyar orvosi egyetemek ugyanis mindig is jó hírű kutatóhelyeknek számítottak, külföldieknek szóló képzéseiket pedig korábban indították be, mint más országok intézményei – magyarázza az igazgató. Akik itt végeznek, hazatérve tovább öregbítik a magyar orvosképzés jó hírnevét.   A szájhagyomány a legjobb reklám. A Semmelweis Egyetemnek, a Szegedi Tudományegyetemnek, illetve a Pécsi Tudományegyetemnek ettől függetlenül a világ mintegy 30 országában van a College International által irányított képviselete Tokiótól Los Angelesig. Hétről hétre járják az oktatási vásárokat is, és hirdetik a magyar képzési lehetőségeket a www.studyhungary. hu weblapon. A közösség nagy vonzerő  A magyar orvosi egyetemek vonzereje hazánk EU-csatlakozása óta még inkább megnőtt, hiszen a magyar orvosi diploma licencértékű, vagyis az uniós állampolgárok minden további vizsga nélkül praktizálhatnak vele a tagállamokban. Izraelben ugyan megkövetelnek egy licencet adó vizsgát, ezen azonban a Magyarországon diplomát szerzettek több mint 90 százaléka első nekifutásra sikeresen helyt áll, szemben egyes más országokban tanult diákokkal, akiknek csak mintegy 15 százaléka teszi le elsőre a vizsgát – mutat rá Szirmai János. Nem csoda, ha a legtöbb orvostanhallgató – évente mintegy száz fiatal – éppen Izraelből érkezik hozzánk. Sőt, Magyarországon tanult az izraeli orvosi kamara elnökének a gyermeke is. Norvégiából is hasonló számban jönnek hozzánk a diákok. A skandináv országban ugyanis komoly orvoshiány lépett föl az utóbbi években, az egyetemek kapacitását viszont nem bővítették az igényeknek megfelelően, mert úgy látták, külföldön olcsóbb megoldani a diákok oktatását. Így jelenleg 730 norvég diák magyarországi tanulmányait segíti komoly ösztöndíjjal, illetve alacsony kamatú, hosszú lejáratú kölcsönnel a norvég állam. Van olyan norvég család, amelynek négy gyermeke is Magyarországon tanul. Évente mintegy 100 orvostanhallgató érkezik Iránból is, akik leginkább a Szegedi Tudományegyetemet preferálják. Ennek oka, hogy a szegediek mertek először kimenni Iránba felvételiztetni – meséli Szirmai János.   Az azonos ajkú közösség nagy vonzerő. Az izraeliek, a görögök és a ciprusiak ilyen okokból a budapesti egyetemen vannak jelen nagy számban, a skandináv országokból érkezők pedig Pécsre mennek szívesen. Pécsett volt ugyanis a délszláv háborúk idején a skandináv országok logisztikai központja, ennek köszönhetően ismertté vált a város és vele együtt az egyetem is.   Az utóbbi években egyre több a svéd, a japán, a dél-koreai, a szaúdarábiai, a német diák, és az idén megérkezett az első spanyol orvostanhallgató is. A négy magyar orvosképző intézményben – a budapesti, a szegedi, a pécsi, illetve a debreceni egyetemen – tanuló mintegy 3000 külföldi hallgató több mint 40 országból érkezett. A túljelentkezés mintegy háromszoros, amit az is indokol, hogy az elismert diplomáért harmadannyit kell fizetni, mint például Amerikában, a jóval alacsonyabb megélhetési költségekről már nem is beszélve. A felvételi külföldön zajlik   A College International „kulcsrakész hallgatókat” szállít három magyar orvosképzőnek. Vagyis nem csupán a képzéseket hirdetik, hanem koordinálják a felvételi vizsgát is, nyílt napokat, előkészítő tanfolyamot szerveznek, és ha szükséges, segítenek a vízum beszerzésében, illetve szállást keresnek a diákoknak.   Azokban az országokban, ahol elegendő számú jelentkező van – többek között Norvégiában, Svédországban, Cipruson, Görögországban, Izraelben és idén először Japánban – helyben is tartanak felvételit.   – A vizsga ára nem lehet több egy Magyarországra szóló retúr repülőjegy áránál, hogy a diáknak is megérje otthon vizsgázni – jegyzi meg Szirmai János. A jelentkezőknek először írásbeli vizsgát kell tenniük, amely elsősorban angoltudásukat méri, de számot kell adniuk természettudományos ismeretekből: fizikából, biológiából és kémiából is. Ezt követően fogalmazást írnak motivációjukról, elkötelezettségükről. A szóbeli vizsgát akkor tartják, amikor a magyar professzorok is a helyszínen vannak.   A német nyelvű képzésekre pályázóknak nem kell felvételizniük. Ezekre a képzésekre 90 százalékban német diákok érkeznek, illetve – elsősorban a fogorvos szakra – osztrákok, így a nyelvtudással nem lehet gond. Esetükben a középiskolai eredmények számítanak, valamint az, mennyi ideig és milyen természettudományos tárgyakat tanultak (Németországban a 10. osztály után le lehet adni a természettudományos tárgyakat.) A debreceniek maguk csábítanak   A Debreceni Egyetem – a másik három orvosképzőtől eltérően – saját maga próbálja idecsábítani a külföldi hallgatókat. Dr. Jenei Attila, a Debreceni Egyetem Nemzetközi Oktatási Központjának igazgatóhelyettese azt mondja: Európa mellett elsősorban Dél-Kelet-Ázsiára és Amerikára összpontosítanak. Ott működő ügynökségekkel, karrier-tanácsadó cégekkel állnak kapcsolatban és az egyetem honlapján is hirdetik képzéseiket. A felvételi is másként zajlik, bár ugyancsak a jelentkezők hazájában.   A felvételi vizsgákat a Debreceni Egyetem az elsők között kezdte külföldön szervezni. Írásbeli vizsgát a különböző nyelvi és előképzettségi adottságok miatt nem kell tenniük a Debrecenbe vágyóknak: a professzorok előre egyeztetett időpontban kiutaznak az adott országba, és szóbeli vizsgán mérik föl a jelentkezők angol-, fizika-, biológia- és kémiatudását. A hallgatók felkészültségi szintjét az egyetem saját előkészítő kurzussal is segíti.   A Debreceni Egyetem – hasonlóan a többi vidéki intézményhez – néhány év késéssel, 1986-ban, mintegy 30 diákkal indította első angol nyelvű évfolyamát általános orvos szakon, majd 2000-ben fogorvos, 2003-ban pedig gyógyszerész szakon is. Jelenleg mintegy ezer külföldi hallgató tanul az intézményben fogorvos, általános orvos, illetve gyógyszerész szakokon. Ezeket a képzéseket csak angol nyelven hirdették meg.   Az elsősorban Norvégiából, Izraelből, az Amerikai Egyesült Államokból, Kínából, Koreából és az arab országokból érkező külföldi hallgatók tízezer dollárt fizetnek évente. A külföldiek számára egyébként egy 300 férőhelyes, háromcsillagos hotel színvonalának megfelelő diákszállást is biztosít az egyetem a campus területén. Jenei Attila szerint a képzés inkább nullszaldós, nem termel extraprofitot az egyetemnek. A cél azonban nem is ez, hanem az orvosképzés színvonalának növelése. A magyarral párhuzamosan futó angol nyelvű program fontos az oktatók számára is, akik angolul olvassák a szakirodalmat, és többnyire angol nyelven publikálnak. Vagyis – mint Jenei Attila fogalmaz – az egyetem bekapcsolódott a nemzetközi oktatási és tudományos vérkeringésbe, ami komoly minőségi garanciát jelent. Ugyanazt tanulják, ugyanolyan eredménnyel   A Semmelweis Egyetemen viszont állítják, hogy a külföldiek által fizetett évi 10800 dolláros tandíjból származó bevétel nélkül nem tudnák működtetni még a magyar nyelvű oktatást sem. Az állami támogatás épphogy elegendő az oktatók bérére, a laborokat például már az idegen nyelvű programból befolyt pénzből tartják fönn. Ványi Olga, az angol titkárság vezetője szerint ugyanakkor a presztízs is nagyon fontos, az, hogy a külföldiek jó hírünket viszik a világban.   A budapesti egyetemen mintegy ezer diák tanul angol nyelven általános orvos, fogorvos, illetve gyógyszerész szakon. Németül általános orvos, illetve fogorvos szakon indítanak képzést, amelyet mintegy 450 külföldi hallgató látogat. A külföldi diákok tudása nagyjából azonos a magyarokéval, ez Ványi Olga szerint a diplomaosztón is jól érzékelhető. A magyar és a külföldi hallgatók doktorrá avatása ugyanis együtt zajlik, a felolvasott eredmények – 20 százalék kitűnő, 60 százalék jó, a maradék közepes – pedig azonos arányban oszlanak el a magyarok és a külföldiek között.   A külföldi diákok lényegében extra évfolyamokként vannak jelen a hazai orvosi egyetemeken. Beck Engelbert, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Tanulmányi Hivatalának vezetője azt mondja: külön csoportokban tanulnak a külföldiek, de ugyanazt, mint a magyarok. Olyannyira, hogy a vizsgákra három nyelven – németül, angolul, és magyarul – készülnek a tételek: ezeket kapja minden hallgató.   A Pécsi Tudományegyetem 1984-ben indított angol nyelvű általánosorvos- képzést, majd 2004- ben német nyelvűt. A fogorvos szakon 2005 óta lehet angol, tavaly óta pedig német nyelven is tanulni. Az angol nyelvű képzésekre jelenleg 382, a német nyelvű szakokra 327 hallgató jár. Előbbieknek 5 ezer dollárt, utóbbiaknak 5600 eurót kell fizetniük tanulmányaikért szemeszterenként.   A Szegedi Tudományegyetemen szaktól és évfolyamtól függően 5500–10 500 dollár tandíjat fizetnek a külföldi hallgatók. Itt 21 éve képeznek angol nyelven orvosokat, 20 éve gyógyszerészeket, 2004 óta pedig fogorvosképzés is folyik angolul. A német nyelvű általános orvostudományi képzés 1999-ben indult. Lehetőség van ezenkívül 1996 óta angol nyelvű, 2004 óta pedig német nyelvű előkészítő évfolyam látogatására.   Jelenleg 741 külföldi hallgató tanul ezeken a képzéseken, közülük 600-an angol nyelven. Német nyelven az első két év elvégzésére van lehetőség. Prof. dr. Szabó Gyula, a Külföldi Hallgatók Oktatási Központjának tagozatvezetője szerint felsőbb évfolyamokon azért nem folyik német nyelvű oktatás, mert nincs rá igény, a német hallgatók zöme ugyanis az első két év után német egyetemen folytatja tanulmányait; Németországban elismerik a Szegedi Tudományegyetemen elvégzett két évet.   Nem ilyen gyorsan távozik ugyan, de a diploma megszerzését követően a külföldi orvostanhallgatók többsége elhagyja hazánkat: hazamegy, vagy más uniós országban, esetleg Amerikában nyit praxist. Magyarországon leginkább azok maradnak, akik időközben családot alapítottak, vagy más okból kötődnek hozzánk. Az egyetemek ezt azonban nem bánják, hiszen az egykori diákok otthonról is bizonyosan küldik majd az utánpótlást. Egység a felsőoktatásban Egységes összegű tandíjat szednek 2008-tól az egyetemek és a főiskolák. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán szerettek volna differenciálni, ám végül letettek szándékukról. Fejlesztési részhozzájárulást (fer), vagyis tandíjat kell fizetniük 2008-tól a hallgatóknak. A hatályos jogszabályok általános összeget határoznak meg: alapképzésben évi 105 ezer, mesterképzésben évi 150 ezer forintot. Az orvos-, a fogorvos- és a gyógyszerészképzések a bolognai rendszerben is osztatlan képzések maradtak, vagyis nem válnak ketté alap- és mesterkurzusra: ezekben tehát évente 150 ezer forintot kell fizetniük a hallgatóknak.   Az egyetemek és a főiskolák eltérhetnek ettől az általánosan megszabott összegtől: kérhetnek 50 százalékkal többet vagy kevesebbet is. A Magyar Rektori Konferencia azonban azt ajánlotta: az első évben mindenki maradjon az általános összegnél. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara ennek ellenére – a munkaerőpiachoz igazodva – szeretett volna differenciálni. A népszerűbb, keresettebb képzések esetében többet, máshol kevesebbet kértek volna a hallgatóktól. Az ápoló és a mentőtiszt szakirányokon 70–70 ezer, szülésznő szakirányon pedig 100 ezer forintot kellett volna fizetni. A védőnőnek készülőktől viszont 110 ezer, a leendő dietetikusoktól 120 ezer, a gyógytornász szakirányt választóktól pedig 150 ezer forintot kértek volna évente. Az elképzelésbe azonban hiba csúszott: az Oktatási és Kulturális Minisztérium szerint ugyanis csak alapszakonként lehet differenciálni, az azokon belüli szakirányonként nem. Márpedig az egészségügyi főiskolai karon az ápolás és betegellátás alapszakon belül lehet például az ápoló, a dietetikus, a gyógytornász és a szülésznő szakirányok közül választani. Így a differenciálást nem tudta megoldani a kar, ezért elállt eredeti tervétől, és 2008-ban mindegyik alapképzésben évi 105 ezer forintot kér hallgatóitól, miként az összes többi egyetem és főiskola.   A többi intézmény egyáltalán nem akart eltérni az átlagtól, aminek oka valószínűleg az, hogy az intézmények attól tartanak: ha magasabb összeget kérnek, akkor nem hozzájuk, hanem az „olcsóbb” intézményekbe adják be jelentkezésüket a hallgatók. Márpedig az állami támogatás jövőre oda érkezik majd a legnagyobb mértékben, ahová a legtöbb jó teljesítményű hallgató jelentkezett első helyen.   Az egyetemeknek és a főiskoláknak van arra lehetőségük, hogy a legjobban teljesítő 15 százaléknyi hallgatónak tandíjmentességet adjanak. Az egységes tandíj következtében erre azonban 2008-ban valószínűleg még nem lesz példa. Az intézményeknek ugyanis „hozniuk kell az átlagot”: hiába adnak tandíjmentességet 20 hallgató közül kettőnek, akkor is ugyanannyi pénzt kell majd beszedniük, mint ha mind a húsz hallgató fizetne. Ha nem differenciálnak, nem tudják kigazdálkodni az átlagot. Ennél pontosabb információk csak április 30. után tudhatók, addig kell ugyanis az intézményeknek elkészíteniük a részleteket szabályozó térítési és juttatási szabályzataikat.   Nemrégiben készült el a hallgatói ösztöndíjakat újraszabályozó kormányrendelet is, ami szorosan kapcsolódik a tandíjhoz, hiszen a fejlesztési részhozzájárulásból befolyt összegek legalább harmadát, maximum felét tanulmányi ösztöndíjra kell fordítaniuk az intézményeknek. Így a jól teljesítő hallgatók több ösztöndíjat kaphatnak jövőre. A tandíjból visszaforgatott összegeken túl a hallgatói normatívából is kaphatnak támogatást az intézmények (a hallgatók után hallgatói normatívát kapnak, amelynek éves összege jelenleg 116 500 forint). A normatíva keretösszegének 59 százalékát tanulmányi ösztöndíjra, 35–40 százalékát pedig szociális támogatásra költhetik.   A hallgatók ráadásul a következő tanévtől végre előre is kalkulálhatnak, hiszen tudják majd, mekkora az a minimális összeg, amelyet kézhez kapnak. Eddig ez attól függött, hogy rajtuk kívül még hányan pályáztak az adott intézményben a támogatásra: minél többen, annál kevesebb jutott egy diáknak. A következő tanévtől mind a szociális, mind a tanulmányi ösztöndíjak esetében minimális összeget szabnak meg. A tanulmányi ösztöndíjaknál ez a normatíva öt százaléka lesz, vagyis a jól tanulók legalább havi 5825 forintot kapnak majd. A hátrányos helyzetűek nagyobb összegre számíthatnak: rászorultságtól függően legalább a normatíva tíz, illetve húsz százalékára, vagyis havonta 11 650, illetve 23 300 forintra. Ennél persze jóval több pénzt is kaphatnak a hallgatók. Így ha igazán jól tanulnak vagy hátrányos helyzetűek, az ösztöndíjból ki is fizethetik a tandíjat.   Tandíjat csak a második tanévtől kérnek, mert akkortól látható a tanulmányi teljesítmény. Az eredmény ismerete nélkül aligha lehetne tanulmányi ösztöndíjat kapni. Ezt ellensúlyozandó, a legelső félévben – új juttatásként – a jövedelemmel nem rendelkező, eltartott hallgatók iskolakezdő alaptámogatásban részesülnek, amelynek mértéke alapképzésben a normatíva 50, mesterképzésben a 70 százaléka, vagyis 58 250, illetve 87 375 forint lesz.   Aki rosszul tanul, könnyen pórul is járhat: átcsúszhat a költségtérítéses kategóriába, helyére pedig egy ott jól tanuló diák kerülhet. Márpedig egy ilyen csere orvosképzésben akár a tanulmányok kényszerű feladását is jelentheti. Hiszen ott a fejlesztési hozzájárulásnál lényegesen nagyobb összegű, több mint egymillió forintos költségtérítést kellene fizetniük szemeszterenként a hallgatóknak, anélkül, hogy ehhez bármiféle ösztöndíjat kapnának segítségként. Nehéz helyzetbe hozza az egyetemi  klinikákat az ágyszámcsökkentés Az oktatás színvonaláért aggódnak az orvosi egyetemek. A kórházi ágyszámok csökkentése miatt ugyanis oktatókat kell elküldeniük, így pedig veszélybe kerülhet a gyakorlati képzés.   A probléma leginkább a Semmelweis Egyetemet érinti. A tervek szerint a budapesti egyetemi klinikán 28 százalékkal csökkentenék az ágyszámot és emiatt valószínűleg az orvosok 10–15 százalékától meg kell válnunk. Kevesebb oktató viszont kevesebb hallgatóval tud foglalkozni. A gyakorlati oktatást külsős orvosokkal nem lehet megoldani, hiszen ők nem ismerik a betegeket. Ugyanakkor nem lehet a képzés kellős közepén megválni a hallgatóktól – sorolja a kapacitáscsökkentésből adódó gondokat Karádi István, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja.   A felvételi keretszámot sem tudják csökkenteni, hiszen a magyar egészségügynek így is több orvosra lenne szüksége, mint amennyit képeznek, ugyanis egyre gyakoribb jelenség, hogy a friss diplomás orvosok egy része külföldön helyezkedik el. A külföldi hallgatók az egyetem bevételének mintegy nyolc százalékát adják, így az ő létszámuk sem csökkenthető, mivel az szintén anyagi gondokhoz vezetne.   – Mindez már áprilistól megoldhatatlan probléma elé állítja a magyar orvosok 40 százalékát kibocsátó egyetemet – mondja a dékán, aki szerint a következő tanévtől tovább romlik a helyzet. Az ágyszámcsökkentés szükségességét egyébként Karádi Isván is elismeri, de szerinte nem ilyen mértékben, és nem ilyen tempóban kellene azt végrehajtani. Szerinte előbb a finanszírozási rendszer reformjára lenne szükség, és csak utána, fokozatosan kellene csökkenteni az ágyszámokat. Ha a budapesti egyetem ágyainak 10 százalékát vennék el, akkor csak nagyon kevés oktatótól kellene megválni, és a gyakorlati képzés sem kerülne veszélybe.  A vidéki egyetemeken várhatóan nem lesz ilyen drasztikus a leépítés. A szegedi egyetemi klinikán például mindösszesen 100 aktív ágyat vonnak el. Itt ugyanis az utóbbi években folyamatosan szüntették meg a felesleges kapacitást, ezért már tavaly is több oktatót nyugdíjaztak. Benedek Gyögy, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja ezért sem az oktatók létszáma, sem pedig a felvételi keretszámok miatt nem aggódik különösebben. Arra számít, a tavalyihoz hasonló mértékben tudnak majd új hallgatókat fölvenni, igaz, annál többet nem is tudnának fogadni.   Pécsett egyelőre nagy a bizonytalanság. Az egyetem kapott ugyan védett ágyakat, a megyei kórház viszont nem, holott sok esetben ott is egyetemi szintű az ellátás. Pécsett ugyanis nincs egységes campusa az orvosképzésnek, a városban a klinikák szétszórtan helyezkednek el. A hallgatók gyakorlati képzését így az egyetemi klinika és a megyei kórház közösen oldja meg – mondta el Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának klinikai dékánhelyettese. Az érsebészeti gyakorlatok például az egyetemi klinikán zajlanak, az infektológiai képzés viszont a megyei kórházban. Így ha a megyei kórházban kevés ágy marad, akkor a Pécsi Tudományegyetemen is veszélybe kerülhet a gyakorlati oktatás.   A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán az ágyszámok véglegesítése előtt nem akartak előzetes becslésekbe bocsátkozni. Annyit azonban megjegyeztek: ha jelentős mértékben csökkentenék az ágyszámot, akkor a betegek és az oktatók száma is csökkenne. Ez pedig az egyetemen maradó oktatókra róna komoly terheket, hiszen a kiscsoportos gyakorlati képzésből semmiképp sem szeretnének engedni.
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?